Vakok és Gyengénlátók

Látnivalók


A faluba betérőket köszöntő és az utcanév táblák a bonyhádi zománcgyárban készültek.

A falu fatemploma 1787-ben épült, 1820-ban épült vályogból az új templom, fa toronnyal. A kőtemplom 1865-ben készült el, amit 1892-95-ben átépítettek. A templom a mai formáját 1905-ben nyerte el. Az új cseréptető 2002-ben készült. A templom sík mennyezetét belül stukkóhatású, a falakat márványra emlékeztető festés díszíti. A felületet festett oszlopok tagolják. A templomkertet az utcától díszes kovácsoltvas kerítés választja el.Az ülőhelyek száma 206 darab és 38 darab a karzaton. A szószék téglából rakott, festett falú, barokk fa korona díszíti. A kerek, márványból készült úrasztala Mándy Sándor földbirtokos és felesége, Dévay Erzsébet adománya 1918-ban. Hangszere szívós rendszerű, négy és félsípsoros, ötoktávos, 1916-ban készült mesterharmónium. A református templom tornyát a helyi hagyomány szerint egykor óra díszítette, ennek mára már csak a felhúzója maradt meg. Harangjai 250 kg és 100 kg súlyúak.  A nagyharang felirata: "Isten dicsőségére készíttették a Nagyváty-Kacsóta ref. egyház hívei. A világháborúben elvitt harang helyett 1923. Szlezák László harangöntő által Budapest." A kisharang felirata: "Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség és az embereknek jóakarat. Lukács 2.14. Nagyváty-Kacsóta 1923. Öntötte Szlezák László harangöntő Budapest."[1]

 

 

 

A templom mellett került elhelyezésre a világháborús emlékmű, melyet a közelmúltban felújítottak.Az emlékmű formája tábla alakú, anyaga mészkő, talapzata téglából készült. Az oszlopfőn található Manno Miltiadész bronz domborművét fekete márványlap vesz körül, az oszlopon található márványlapon az I. és II. világháborús hősök nevei láthatók. Az emlékmű 1950-ben került felállításra.

 

A település határában található Sándor-árok egykor hét malomnak nyújtott megélhetést. Mára a malmok közül csak néhány áll, felszerelésük egy része az orfűi malommúzeumban lelt új otthonra.

 

A Sándor-árok nevű vízfolyás felduzzasztásával jött létre 1964-ben a Nagyvátyi-tó, melyet víztározónak építettek. Eredeti kiterjedése 31 katasztrális hold, térfogata 267 000 köbméter, átlagos mélysége 1,50 méter. A tavat 1968-tól a helyi téesz átvette, és 1990-es évekig halgazdaságot üzemeltetett itt. A téesz megszűnése után eladásra került a tó, megalakult a Tó szövetség.
Jelenleg a tórészek tulajdoni többsége a horgászok tulajdonában van, a horgászegyesület 1998. március 15-én alakult.

               

A falu igazi büszkesége a falutól északra, a Csigolai-völgyön felfelé haladva jobb oldalon, kb. 1 km-re található mezei szilfa, mely feltehetően fajtájának legnagyobb egészséges példánya a megyében. Kerülete 432 cm, becsült kora 250 év.

 

Az egykori földvár (Kis-Vár hegy) maradvány-sánca a dombtetőre felkapaszkodott Fekete-erdő területén ma is megtalálható. A földvár a XI-XII. században épülhetett. A kb. 50 méter hosszan elterülő védmű három oldalról nehezen megmászható domboldalakkal határolt, a Várhegy felé eső déli részén széles sánccal és árokkal védett. A földsánc mérete és kiképzése a megye vaskori sáncműveire emlékeztet, így nem lehetetlen, hogy korábbi előzményei vannak. A meredek dombvállak felől nincs sánc, itt egyszerű fapalánk védhette a várat. A belső udvart követően újabb árok választja le a belső várat. Ez az árok teraszként körbeveszi a belsőséget. A belső vár központjában földhalomszerű kiképzésű terepalakulaton helyezkedett el a vár magja, a torony. Funkciója szerint lakótorony volt, feltehetően a vátyi ispán lakhelye. Elmondások szerint a kő alapjai megvannak még. A középpontban egy mélyedést találhatunk, ez lehetett a vár kútja vagy ciszternája. Az előkerült kerámiatöredékek igazolták a vár korát, melyet a XV. században már nem laknak. Ekkorra a környék többi földvárához hasonlóan korszerűtlenné vált.[2]

 

A falu határában, a földvártól nem messze található az Istenkúti forrás, mely rendkívül jó minőségű ivóvízével a település halastavát is táplálja. A felette elhelyezett emléktáblán az alábbi szöveg olvasható: „Vándor, ha szomjúság gyötör e rengeteg erdőben, állj meg itt az Istenkútnál, vedd az ivókát kezedbe s éltesd szegény Magyar hazát. A bor hevít, a víz éltet. De a bornak ára vagyon, a vizet a természet Istene adja. 1862”

 

A település közigazgatási területén áthalad a Szigetvár – Pécs - Máriakéménd közötti Mária Zarándok út, amely a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit köti össze.

 

 

 



[2] Lebedy János : Váty és várai, Három Fia Bt. 2008


Névjegy

Hivatalos név: Nagyváty Község Önkormányzata

Postai cím: 7912 Nagyváty, Kossuth u. 41.

Telefonszám: 73/346-022

Fax: 73/546-002

e-mail: nagypeterd@hotmail.com


Gyakran keresett oldalak